Az, hogy a kis- és középvállalkozások működését könnyítő és terheit csökkentő intézkedések várhatók még az idén, korábban is ismert volt. Már az alanyi adómentesség értékhatárának januári emelésekor bejelentették, hogy a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) területén is várhatók változások. Előbbinél szintén az értékhatár emelésére vonatkozó egyeztetésekről szóltak a hírek. Utóbbinál a befizetendő havi összeg változására vonatkozóan születtek javaslatok, elsősorban a katás vállalkozások méltányosabb majdani nyugellátása érdekében.

Már elfogadott könnyítések

Mindezidáig azonban csak kis változások történtek. A tavaszi adócsomag részeként januártól elfogadták, hogy emelkedik az érvényesíthető kedvezmény mértéke azon cégeknél, amelyek technológiai és innovációs fejlesztéseket hajtanak végre. A K+F (kutatás-fejlesztés) kedvezmény 50 millió forintról 150 millió forintra nő – ez az összeg a társasági adóalapból vonható majd le.

Ezen túlmenően ötről tíz főre változik (szintén januártól) az a létszám, amely alatt egy cég a mikrovállalkozás kategóriába sorolható, másfélszeresére nő továbbá az ezen vállalkozók által létszámbővítés esetén érvényesíthető adóalap-kedvezmény. Eddig az adóalap a havi minimálbér összegének és az újonnan felvett dolgozók számának a szorzata volt, jövőre másfélszeres szorzóval lehet majd számolni.

Tervezett intézkedések

A múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) képviselői közötti egyeztetést követően közölték, hogy több konkrét javaslat is felmerült a hazai cégek támogatása érdekében. Ezt követően jelentette be közösségi oldalán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy új ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv indul ősszel.

Ennek részeként a miniszter az alábbiakat jelölte meg:

• a Demján Sándor Program keretében megavalósult és rendkívül népszerű 1+1 beruházásélénkítő program folytatása.

  
  A programban mikro-, kis- és középvállalkozások eszközberuházásra és technológiai fejlesztésre igényelhettek vissza nem térítendő támogatást 5-200 millió forint közötti összegben. Az induló keretösszeg 48 milliárd forint volt, amit később a jelenlegihez hasonlóan már többször emeltek, a keretösszeg így 130 milliárdra nőtt.

• a Széchenyi Kártya Programban elérhető kedvezményes kamatozású hiteleknél a kamatszintnek egységesen 3 százalékra csökkentése.

  
  Jelenleg a beruházási célú hitelekre vonatkozóan érvényes a 3 százalékos kamatszint a Széchenyi Kártya Programban, a likviditási és folyószámlahiteleknél 4,5 százalék a kamat.

• az áfa alanyi adómentesség jelenlegi értékhatárának emelése.

  
  Ennek mértékét emelték az idén év elején évi 12 millió forintról 18 millió forintra. Az MKIK a napokban közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy a következő 3 évben az értékhatár szakaszos emelésére tettek javaslatot a kormánynak. Ennek elfogadása esetén az alanyi adómentességet jövőre 20, az azt követő években 22, majd 2027-ben már 24 millió forintos éves árbevételig kérhetnék a vállalkozások.

• a kisvállalati adó (kiva) belépési és bennmaradási értékhatárának növelése.

  
  Jelenleg nagyjából százezer kivás cég működik Magyarországon. Az adónemet azok a vállalkozások választhatják, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 3 milliárd forintot, a foglalkoztatotti létszám pedig nem több 50 főnél. Itt az MKIK arra tett javaslatot, hogy az adónem hatálya alá bejelentkezni 6 milliárd forintos éves árbevétel és 100 fős létszám alatt lehessen, a maradásra pedig 12 milliárd forintos bevétel és 200 fős létszám eléréséig legyen lehetősége a cégeknek.

• az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadának emelése.

  
  Az átalányadózást jelenleg minden egyéni vállalkozó és őstermelő választhatja, ha éves árbevétele nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét, illetve - kizárólag kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén - a minimálbér ötvenszeresét. Az adónemben 90, 80 illetve 40 százalékos költségátalány alkalmazására van lehetőség (tevékenységtől függően). Ez utóbbi mérték emelését javasolja az MKIK a kormánynak 50 százalékra.

• a szociális hozzájárulási adóalap (szocho) kedvezőbbé tétele.

  
  A szocho igen magas szintről, 27 százalékról csökkent az elmúlt időben a jelenlegi 13 százalékra. Tavaly óta ugyanakkor nem csak a bérjövedelem, hanem a befektetések hozamai után is meg kell fizetni. A tervezett változásokról először az hangzott el, 1 százalékpontos mérséklés várható (12 százalékra), később az MKIK közleményében az jelent meg, hogy a kamara a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését kezdeményezte.

• a mesterséges intelligencia elterjesztésének és alkalmazásának támogatása képzéssel és célzott tőkealappal.

  
  Erről a kérdésről egyelőre nem jelent meg információ.

Konkrét bejelentések hamarosan

Az előbbiekben összefoglalt eddig megjelent információk előzetes hírek. A konkrét bejelentéseket szeptember elején várhatók.