A fenntarthatóság ma már nem csak divatos kifejezés, hanem üzleti szükségszerűség. Az ESG-szempontok következetes figyelembevétele javítja a vállalatok:

• Reputációját: A fogyasztók és partnerek jobban bíznak azokban a cégekben, amelyek hitelesen elkötelezettek a fenntarthatóság mellett.

• Pénzügyi lehetőségeit: A zöld finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés előnyt jelenthet a piacon.

• Versenyképességét: A fenntartható cégek könnyebben kerülhetnek be a nagyvállalati értékláncba, ahol a beszállítói elvárások folyamatosan szigorodnak.

Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek figyelmen kívül hagyják ezeket a trendeket, hosszú távon jelentős versenyhátrányba kerülhetnek. Az ESG szempontok figyelmen kívül hagyása nemcsak piaci pozícióvesztést, de akár bojkottot is eredményezhet a tudatosabb fogyasztók részéről.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarország az elmúlt években több fontos területen is előrelépett: csökkent például az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint növekedett a megújuló energiaforrások aránya. Továbbra is kihívást jelent azonban a biodiverzitás megőrzése és a vízminőség javítása.

Kis- és középvállalkozások: Útkeresés az ESG irányába

A BGE és Ipsos kutatása szerint a magyar kkv-k többsége nyitott a fenntarthatóságra, de erőforráshiány miatt sokan még nem tudtak érdemi lépéseket tenni:

• A kkv-k mindössze 4 százaléka rendelkezik ESG-stratégiával.

• A vállalkozások 9,4 százaléka tervezi a fenntarthatósági rendszer bevezetését.

Főbb motivációk a kkv-k körében:

• Pénzügyi előnyök: Kedvező banki hitelek, EU-s pályázatok elnyerése.

• Költségcsökkentés: Az energiaárak növekedése miatt az energiahatékonyság kulcsfontosságú.

• Piaci nyomás: A nagyvállalatok elvárásai a beszállítókkal szemben folyamatosan nőnek.

Nagyvállalatok a fenntarthatóság élvonalában

A KPMG jelentése  szerint a magyar top 100 vállalat 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést, de ezek többsége az anyavállalatok által publikált riportokra épül. Mindössze 10 százalék készít önálló jelentést, amely relevánsabb a hazai érdekelt felek számára.

Főbb motivációk a nagyvállalatok számára:

• Jogszabályi megfelelés: Az EU CSRD irányelve 2025-től már a nagyobb magyar cégekre is kötelező jelentéstételi előírásokat ír elő.

• Befektetői és piaci nyomás: A fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet játszik a befektetési döntésekben.

• Reputáció és versenyelőny: A fenntartható működés növeli a márkaértéket és a fogyasztói bizalmat.

Az ESG-törvény és a jövő kihívásai

2024-től a hazai jogszabályok is komoly lépéseket követelnek meg a vállalatoktól. A Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) előírásai szerint a következő években már nem csak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k számára is kötelezővé válik a fenntarthatósági jelentés elkészítése.

Határidők a vállalkozások számára:

• 2025-től a nagyobb cégek jelentéstételi kötelezettsége lép életbe.

• 2028-tól már a tőzsdén jegyzett kkv-k sem mentesülnek az ESG-jelentések alól, főként, ha nagyvállalati beszállítók.

Mit tehetnek a vállalkozások a siker érdekében?

• ESG-stratégia kialakítása: Már ma meg kell kezdeni a fenntarthatósági célok integrálását a vállalati működésbe.

• Pályázati és zöld finanszírozási lehetőségek kihasználása: Az EU-s források és zöld hitelek elérhetőbbé teszik a fenntarthatósági fejlesztéseket.

• Edukáció és átláthatóság: A partnerek és fogyasztók tájékoztatása hiteles ESG-lépésekről növeli a bizalmat és a lojalitást.

• Beszállítói lánc optimalizálása: A fenntarthatósági elvárások teljesítése versenyelőnyt biztosít a nagyvállalati partnerek szemében.

A fenntarthatóság nem csak lehetőség, hanem szükségszerűség

A vállalatok fenntarthatósága Magyarországon már nemcsak „jó gyakorlat”, hanem a növekedés záloga. Legyen szó nagyvállalatról vagy kkv-ról, az ESG-szempontok integrálása versenyelőnyt, pénzügyi stabilitást, valamint a reputáció javulását hozhatja el. A most meghozott döntések határozzák meg, hogy mely cégek lesznek a jövő nyertesei.