Mi a CSRD, és miért fontos?

A Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD) az Európai Unió által bevezetett szabályozási keret, amelynek célja a fenntarthatósági jelentések egységesítése és átláthatóságának javítása. Az irányelv biztosítja, hogy a cégek átlátható, összehasonlítható és következetes ESG jelentéseket állítsanak össze, így a befektetők, az érintettek és a közvélemény értékelni tudja a vállalatok tevékenységének környezeti és társadalmi hatásait. (Az ESG jelentés egy gazdálkodó szervezetnek nem pénzügyi tevékenységéről szóló lényeges információkat tartalmazza, magában foglalva a környezetvédelmi (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontokat.)

A CSRD az eddig érvényben lévő Nem Pénzügyi Jelentési Irányelvre (NFRD) épít, de jelentősen kibővíti annak hatókörét és követelményeit. Az új irányelv szerint a vállalatoknak részletesen be kell számolniuk arról, hogyan kezelik a társadalmi és környezeti kihívásokat, például az éghajlatváltozást, az emberi jogokat és az irányítási tényezőket.

A CSRD minden nagyvállalatra, tőzsdén jegyzett vállalatra és egyes kis- és középvállalkozásra (kkv-kra) is vonatkozik. Előírja, hogy a fenntarthatósági információkat auditálni kell. Az irányelv végső célja, hogy támogassa az EU fenntarthatósági céljait azáltal, hogy jobb betekintést nyújt a vállalatok fenntarthatósági erőfeszítéseibe, és elősegíti egy fenntarthatóbb gazdaság létrejöttét.

A kis- és középvállalkozások és fenntartható finanszírozás

Az Európai Unió összes vállalkozásának 99 százaléka kis- és középvállalkozás, amelyek közel százmillió embert foglalkoztatnak. Elengedhetetlen szerepet játszanak a gazdaságban, és közvetve a környezeti fenntarthatóság formálásában is. 2026-tól a CSRD alkalmazandó lesz az EU szabályozott piacain jegyzett kkvkra, ha a vállalat mérlegfőösszege eléri az 5 millió eurót, nettó árbevétele meghaladja a 10 millió eurót, vagy átlagosan legalább 50 alkalmazottat foglalkoztat.

Ez a szabályozási változás azt jelenti, hogy számos kkv-nak, különösen azoknak, amelyek részvényeit tőzsdén jegyzik vagy kapcsolatban állnak olyan nagyobb cégekkel, amelyek a CSRD hatálya alá tartoznak, már most el kell kezdeniük felkészülni a fenntarthatósági jelentések összeállítására. Ezek a vállalkozások ugyanis hamarosan szembesülhetnek azzal, hogy ügyfeleik, partnereik vagy befektetőik fenntarthatósági információkat kérnek tőlük. Ezért még azoknak a kkv-knak is proaktívnak kell lenniük fenntarthatósági törekvéseikben, amelyekre közvetlenül nem vonatkozik jogi kötelezettség.

A CSRD közvetett hatása a vállalkozásokkra

Noha a legtöbb kkv-t közvetlenül nem kötelezi a CSRD rendelet, a szabályozás hatásai azonban a teljes piacon éreztetik majd a hatásukat. A nagyvállalatok, amelyek kisebb beszállítókra támaszkodnak, a bankok és a befektetők egyre inkább megkövetelik az ESG-minődítést minden partnertől. Azok a vállalkozások, amelyek nem felelnek meg az elvárásoknak, üzleti lehetőségeket veszíthetnek, mivel a nagyvállalatok egyre inkább a fenntarthatóbb beszállítókat részesítik majd előnyben.

A fogyasztói preferenciák között is egyre erőteljesebb eltolódás figyelhető meg a fenntartható márkák felé, és a pénzügyi szereplők is figyelembe veszik az ESG-kockázatokat portfólióik értékelésekor. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a finanszírozás megszerzése, a partnerségek kiépítése vagy akár az ügyfélszerzés is a kkv-k ESG-teljesítményén múlhat. Más szavakkal, a fenntarthatóság a „jó, ha van” kategóriából alapvető versenyképességi tényezővé válik.

Kihívások

A nagyobb vállalatokhoz hasonlóan a kkv-k is jelentős kihívásokkal szembesülnek az ESG-jelentések elkészítése során:

• Pénzügyi korlátok: A kkv-k gyakran nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással ahhoz, hogy dedikáltan foglalkozzanak a jelentés összeállításával, vagy tanácsadót alkalmazzanak erre. Ellentétben a nagyvállalatokkal, amelyek fenntarthatósági osztályokat működtetnek, a kkv-knak gyakran azokra a munkatársakra kell támaszkodniuk, akik már így is túlterheltek a napi feladataikkal. Ez nehézséget jelent az ESG-kezdeményezésekhez szükséges idő és erőforrás biztosításában.

• Szakértelem hiánya: A kisebb vállalkozások nem mindig rendelkeznek belső szakértelemmel az ESG-követelmények megértéséhez és teljesítéséhez. Sok kkv nincs tisztában a fenntarthatósági jelentésekhez kapcsolódó keretrendszerekkel, terminológiával és elvárásokkal. A munkatársak képzése vagy külső szakértők bevonása költséges lehet, és sok kisebb vállalkozás számára nem kivitelezhető.

• Adathiány: Hatékony adatgyűjtési folyamatok kialakítása bonyolult és költséges feladat, ráadásul néhány kkv-nak még a szükséges alapadatai sincsenek meg a folyamat megkezdéséhez. Sok kisebb cég nem rendelkezik olyan rendszerekkel, amelyekkel nyomon követhetné a környezeti hatásokat vagy a társadalmi elvárásokat, ami megnehezíti a szükséges információk összegyűjtését. Az adatok minősége kulcsfontosságú a hatékony jelentésekhez, de az pontos, következetes adatok elérése komoly kihívást jelenthet a számukra.

• Motivációk tisztázatlansága: Az ESG-jelentések előnyei a kkv-k számára nem mindig egyértelműek, emiatt sokan költségként, és nem lehetőségként tekintenek rájuk. A kkv-k bizonytalanok lehetnek abban, hogy a fenntarthatósági kezdeményezések hogyan fordíthatók üzleti előnyökre, például növekvő ügyfélhűségre vagy kedvezőbb finanszírozási lehetőségekre. Ez a bizonytalanság megnehezítheti a fenntarthatósági jelentésekhez szükséges kezdeti beruházások igazolását.

Hogyan kezdhetik el a felkészülést a vállalkozások?

A kkv-knak a fenntarthatósági jelentéseket nem teherként, hanem üzleti lehetőségként kell felfogniuk, amely hozzájárulhat vállalkozásuk jövőállóvá tételéhez. Íme néhány lépés az induláshoz:

1. ESG-célok meghatározása: Igazítsa a fenntarthatósági célokat az üzleti célokhoz, különös tekintettel a vállalat és az érintettek szempontjából legfontosabb kérdésekre. Az ESG-jelentések kulcsa az anyagi relevancia — fókuszáljon azokra a kérdésekre, amelyek a leginkább érintik vállalkozását. Egy gyártási tevékenységet végző kkv az emissziócsökkentést helyezheti előtérbe, míg egy szolgáltató cég inkább az alkalmazottak jólétére összpontosíthat.

2. Erőforrásigény meghatározása: Határozza meg az emberi, szoftveres és képzési erőforrásokat, amelyek a célok eléréséhez szükségesek. Mérje fel a meglévő belső kapacitásokat, és azonosítsa a hiányosságokat. Fontolja meg, hogy meglévő munkatársak képesek-e fenntarthatósági feladatokat ellátni, vagy külső segítségre van szükség. Reális ütemtervek kialakítása szintén fontos az elvárások kezelése és a haladás méréséhez.

3. ESG-jelentési csapat létrehozása: Jelölje ki azokat a munkatársakat, akik felelősek lesznek a fenntarthatóságért, és képezze őket a releváns keretrendszerekre. Ez a csapat ideálisan több részleg képviselőiből áll, mivel a fenntarthatóság átfogóan érinti a működést, a pénzügyeket, a humánerőforrást és más területeket. A képzés kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a csapattagok megértsék az ESG-követelményeket, és hatékonyan hozzájáruljanak a jelentési folyamathoz.

4. Adatgyűjtés megkezdése: Hozzon létre egy folyamatot az adatok különböző forrásokból történő gyűjtésére, és fontolja meg külső eszközök vagy szakértők bevonását a folyamat egyszerűsítése érdekében. Az adatgyűjtés legyen szisztematikus és folyamatos, lefedve például az energiafelhasználást, a hulladéktermelést, az alkalmazotti sokszínűséget és más releváns mutatókat. Minél szervezettebb az adatgyűjtési folyamat, annál könnyebb lesz pontos és értelmezhető jelentéseket készíteni.

5. Fenntarthatósági gyakorlatok fejlesztése: Kezdjen kicsiben — legyen szó az energiafogyasztás csökkentéséről vagy fenntarthatóbb beszállítók kiválasztásáról —, majd fokozatosan építse be a fenntarthatóságot az alapvető üzleti gyakorlatokba. Az olyan kezdeményezések, mint a műanyaghasználat csökkentése, az energiahatékonyság javítása vagy a távmunka ösztönzése, jelentős hatással lehetnek. Azáltal, hogy fokozatosan beépíti a fenntarthatóságot a napi működésbe, nemcsak az ESG-teljesítményt javítja, hanem egy fenntarthatóságot értékelő kultúrát is kialakít a szervezetben.

Fenntarthatósági teljesítmény és pénzügyi siker

Bár nem minden kkv köteles megfelelni a CSRD előírásoknak, a piac egyre inkább megköveteli a fenntarthatósági adatokat minden méretű vállalkozástól. Legyen szó befektetőkről, ügyfelekről vagy az ellátási lánc különböző szereplőiről, a kkv-kon is egyre nagyobb lesz a nyomás arra, hogy bizonyítsák a jó ESG-teljesítményt.

Az előrelátó kkv-k számára ez egy lehetőség arra, hogy kitűnjenek. A jó ESG-teljesítmény kritikus megkülönböztető tényezővé válhat, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy kedvezőbb feltételekkel jusson forráshoz, és új ügyfeleket nyerjen meg. Azok, akik már ma elkezdenek készülni, holnapra versenyelőnyt kovácsolhatnak a fenntarthatóságból.

A fenntarthatósági teljesítmény és a pénzügyi siker közötti kapcsolat egyre nyilvánvalóbbá válik. A befektetők előnyben részesítik azokat a vállalkozásokat, amelyek proaktívan kezelik az ESG-kérdéseket, mivel kevésbé kockázatosnak és hosszú távon jobban pozícionáltnak látják őket. Az ügyfelek szintén szívesebben támogatnak felelős gyakorlatokat folytató cégeket. Azok a vállalkozások, amelyek a fenntarthatóságot beépítik a működésükbenem csak a kockázatokat csökkentik, hanem új növekedési lehetőségek felé vezető utakat is megnyitnak.