Előfordulhat, hogy valamely szerződéses adat – amely egyik vagy mindkét fél számára fontos lehet (pl. megrendelés szám, PO szám stb), de nem kötelező tartalmi elem – nem kerül fel a számlára vagy hiányosan, netán elírással. Ez esetben van lehetőség a számla korrekcióra, ugyanakkor nem kötelező a módosítás.

Azonban ha a számla valamely kötelező tartalmi elemében hibás vagy hiányos, vagy a teljesítéssel összefüggésben tartalmaz eltérést, hibát, hiányosságot, akkor már szükségessé válik a számla korrekciója.

Előfordulhat az az eset is, amikor például az utólagos pénzvisszatérítés miatt, vagy akár a visszavitt tételek miatt válik szükségesség a módosítás.

Foglaljuk össze a fentieket!

A számla javítása két fő esetben szükséges:

1. ha kibocsátott bizonylatról kiderül, hogy hibás vagy hiányos;

2. ha valamely utólagosan bekövetkezett esemény vagy tény miatt szükséges az eredeti számla adatainak módosítása.

Fontos a hibás bizonylatok javítása, mind a kibocsátói, mind a befogadói oldalról, mivel az áfa törvény csak a tartalmilag és formailag is helyes bizonylat elszámolását fogadja el.

Utólagosan bekövetkező események kapcsán leggyakoribb esetek az alábbiak:

Az utólagos árengedmény esetében az áfa törvény csak lehetőségként jelzi a számlamódosítást, és nem feltétlen kötelezettségként. Ezt úgynevezett nem számlázott árengedménynek nevezzük. A gyakorlatban akkor fordul elő, ha az engedmény nem rendelhető hozzá egyetlen konkrét szállításhoz sem. Ilyen esetben nem számla, hanem számviteli bizonylat kerül kiállításra a felek elszámolásához.

A fentiektől eltérően a pénz-visszatérítéses promóció esetében nem számlahelyesbítésről (annak kötelező vagy választható lehetőségéről) hanem egy szigorú bizonylatolási szabályról kell beszéljünk a gyakorlatban. 

1. Ezen esetben rendelkezni kell: pénzvisszatérítésre jogosult felé kiállított számla másolatával, amely igazolja, hogy a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet belföldi adóköteles ügylet volt,

2. rendelkeznie kell a pénz átutalásáról, kifizetéséről szóló bizonylattal, amely tartalmazza

2.1. a pénzvisszatérítésre jogosult nevét, lakcímét és – adóalany esetén – adószámát,

2.2. a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján az adólevonási jogra vonatkozó tájékoztatást az adott ügylet vonatkozásában.

Az utólagos árengedményen túl az áfatörvény egyes feltételek szerint adott ügyletek meghiúsulása esetén is megengedi az adóalap-korrekciót. A termékértékesítés, a szolgáltatás nyújtása, a termék közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken például (leggyakoribb esetek):

1. a szerződés módosulása,

2. valamint megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – miatt,

3. egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével, ha

4. a számla érvénytelenítéséről vagy módosításáról az értékesítő, szolgáltatást nyújtó gondoskodik,

5. a betétdíjas termék visszaváltása során a betétdíjat visszatérítik,

6. az elállás,

7. a teljesítés meghiúsulása esetén.