Jelenleg Magyarországon – szabályosan – vállalkozni gazdasági társaság (cég) alapításával és/vagy egyéni vállalkozóként (EV) lehet. Illetve speciális tevékenységek esetében, az arra vonatkozó lehetőségek egyik módjával,például a növénytermesztés és állattenyésztés esetében, mezőgazdasági őstermelőként, családi gazdaság tagjaként lehet.

Sokszor találkozom azzal a kéréssel, hogy mondjam meg, az adott vállalkozónak, számára melyik forma lenne előnyösebb! Erre a kérésre természetesen nem lehet egy A vagy B választ adni, és főként nincsenek úgynevezett skatulyák, hogy ha te fodrász vagy, akkor biztosan csak az EV lesz jó neked. Nem mondom, hogy nincs olyan, hogy valamely iparág vagy tevékenységi kör vagy méret kapcsán, nem lenne gyakoribb egyik vagy másik… De hidd el, hogy a legjobb, ha saját magadra, a te rövid és hosszú távú céljaidra, és legfőképpen leendő vállalkozásodra optimalizáltan kerül kiválasztásra a vállalkozási forma. Ehhez érdemes adótanácsadót, szakértőt felkeresned, hogy tisztán láss és tudatos döntést tudj hozni. Cikksorozatunkban bemutatom a vállalkozói formákat és azok főbb jellemzőit.

Vállalkozási formák: egyéni vállalkozó (EV) [ritkán egyéni cég is], betéti társaság (Bt.), közkereseti társaság (Kkt.), korlátolt felelősségű társaság (Kft.), valamint a részvénytársaság. A kisvállalkozók körében az utóbbi ritka.

Mai cikkemben az egyéni vállalkozói forma jellemzőit mutatom be dióhéjban.

Az EV-ékre vonatkozó jogi szabályozást itt találod. A 2009. évi CXV. tv. szabályozza az egyéni vállalkozó és az egyéni cég létrehozási és működési szabályait, azaz a jogi kereteket.

A tv. szerint az EV: a természetes személy saját neve alatt folytatott üzletszerű gazdasági tevékenysége. A vállalkozás jogképessége nem önálló, nem különül el a magánszemélytől. Mit is jelent ez? Az EV, mint a magánszemély, saját vagyonával felel. Egy embernek egyidejűleg csak egy EV jogviszonya állhat fenn.

Bárki lehet egyéni vállalkozó?

A fentebb hivatkozott jogszabály tételesen felsorolja, ki nem lehet egyéni vállalkozó: kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll, aki el van tiltva közügyektől, aki el van tiltva bizonyos munkaköröktől, aki büntetett előéletű, aki egyéni cég tagja vagy Bt. beltagja, ill. Kkt. tagja.

Ugyanakkor például alapítványban, vagy Kft-ben már lehet tag a magánszemély, az EV-vel egyidejűleg.

Nézzük az EV-re jellemző specialitásokat, melyek akár ezen gazdasági forma előnyeként is értelmezhetőek.

1. Gyorsan, azonnal és akár költségmentesen (ha nem kérsz hozzá segítséget) indítható, mivel nem kell hozzá ügyvéd,

2. szüneteltethető,

3. örökös által tovább folytatható,

4. egyszerűen, azonnali hatállyal megszüntethető,

5. vállalkozói bankszámla nyitása nem mindig kötelező.

Talán, hátrányként értelmezhető specialitásai az alábbiak:

1. személyes közreműködési kötelezettség (azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat),

2. engedély és/vagy képesítés köteles tevékenységet csak akkor végezhet, ha ő vagy alkalmazottja ezzel rendelkezik, az adott tevékenység folytatásának ideje alatt,

3. nem eladható az egyéni vállalkozás (ide nem értve az EV eszközeit).

A fentiek után még számos témakör, pl. az alapítás menete, a folyamat, a választható adózási módok és más fontos kapcsolódó terület van, amiről fontos, hogy tájékozott legyél. Ezért is kövesd blogunkat, hiszen cikksorozatainkból remek áttekintést kaphatsz a fenti témakörökben, ha vállalkozás indításán gondolkodsz.