


A legfontosabb tudnivalók a vállalkozói személyi jövedelemadózásról, a vszja-ról
A legfontosabb tudnivalók a vállalkozói személyi jövedelemadózásról, a vszja-ról
A legfontosabb tudnivalók a vállalkozói személyi jövedelemadózásról, a vszja-ról
A vállalkozói személyi jövedelemadózás (vszja) az alapértelmezett adózási mód az egyéni vállalkozóknál.
Azoknak az egyéni vállalkozóknak előnyös, akiknél magas a költséghányad.
Ennél az adózási módnál a legmagasabb az adminisztrációs teher, így ebben az esetben folyamatosan szükség van könyvelő közreműködésére.
A vállalkozói személyi jövedelemadózás (vszja) az alapértelmezett adózási mód az egyéni vállalkozóknál.
Azoknak az egyéni vállalkozóknak előnyös, akiknél magas a költséghányad.
Ennél az adózási módnál a legmagasabb az adminisztrációs teher, így ebben az esetben folyamatosan szükség van könyvelő közreműködésére.
Peak
2024. febr. 7.
Peak
2024. febr. 7.
Peak
2024. febr. 7.
Egyéni vállalkozóként a vállalkozói személyi jövedelemadó az alapértelmezett adózási mód. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem választjuk kimondottan a katát vagy az átalányadózást, automatikusan a vszja alá kerülünk. Akkor is ez történik, ha kiesünk a másik két adózási mód valamelyikéből. Ezért fontos, hogy az egyéni vállalkozók ismerjék ennek az adózási módnak a főbb részleteit. Ezeket szedtük össze ebben a bejegyzésben.
Egyéni vállalkozóként a vállalkozói személyi jövedelemadó az alapértelmezett adózási mód. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem választjuk kimondottan a katát vagy az átalányadózást, automatikusan a vszja alá kerülünk. Akkor is ez történik, ha kiesünk a másik két adózási mód valamelyikéből. Ezért fontos, hogy az egyéni vállalkozók ismerjék ennek az adózási módnak a főbb részleteit. Ezeket szedtük össze ebben a bejegyzésben.
Mit jelent a vállalkozói szja szerinti adózás?
Mit jelent a vállalkozói szja szerinti adózás?
Mit jelent a vállalkozói szja szerinti adózás?
A vállalkozói személyi jövedelemadó (röviden vszja) szerinti adózás az egyéni vállalkozók alapértelmezett adózási módja, ahol a költségelszámolás tételesen, azaz számlák, illetve ténylegesen felmerült költségek alapján történik. Fontos tudni, hogy emiatt a vszja-nál a legmagasabb az adminisztrációs teher.
A vállalkozói személyi jövedelemadó (röviden vszja) szerinti adózás az egyéni vállalkozók alapértelmezett adózási módja, ahol a költségelszámolás tételesen, azaz számlák, illetve ténylegesen felmerült költségek alapján történik. Fontos tudni, hogy emiatt a vszja-nál a legmagasabb az adminisztrációs teher.
Ki adózhat vállalkozói szja szerint?
Ki adózhat vállalkozói szja szerint?
Ki adózhat vállalkozói szja szerint?
Vállalkozói személyi jövedelemadót tevékenységtől, értékhatártól és bármi más egyéb szempont figyelembevétele nélkül bármelyik egyéni vállalkozó választhatja – sőt, alapvetően ez számukra az alapértelmezett adózási mód.
Vállalkozói személyi jövedelemadót tevékenységtől, értékhatártól és bármi más egyéb szempont figyelembevétele nélkül bármelyik egyéni vállalkozó választhatja – sőt, alapvetően ez számukra az alapértelmezett adózási mód.
Bejelentkezés a vszja alá
Bejelentkezés a vszja alá
Bejelentkezés a vszja alá
Mivel az egyéni vállalkozók számára a vszja szerinti adózás az alapértelmezett, ezért egyéni vállalkozás indításakor ezt nem kell külön jelezni. Így a vszja alá bejelentkezni csak akkor lehet, ha előtte kata, vagy átalányadózás szerint adóztunk, és szeretnénk áttérni a vszja-ra.
Mivel az egyéni vállalkozók számára a vszja szerinti adózás az alapértelmezett, ezért egyéni vállalkozás indításakor ezt nem kell külön jelezni. Így a vszja alá bejelentkezni csak akkor lehet, ha előtte kata, vagy átalányadózás szerint adóztunk, és szeretnénk áttérni a vszja-ra.
Hogyan adózunk a vszja választása esetén?
Hogyan adózunk a vszja választása esetén?
Hogyan adózunk a vszja választása esetén?
A vszja szerinti adózás számításánál fontos, hogy mennyi volt a bevételünk és mennyi volt a tényleges költségünk, a kettő közötti különbség jelenti az adóalapot.
A vállalkozói bevételeknek ugyanakkora jelentősége van mindegyik adózási módnál, tételes költségelszámolásra azonban csak a vszja ad lehetőséget. Ezért nézzük át, hogy milyen tipikus vállalkozói költségek vannak!
A vszja szerinti adózás számításánál fontos, hogy mennyi volt a bevételünk és mennyi volt a tényleges költségünk, a kettő közötti különbség jelenti az adóalapot.
A vállalkozói bevételeknek ugyanakkora jelentősége van mindegyik adózási módnál, tételes költségelszámolásra azonban csak a vszja ad lehetőséget. Ezért nézzük át, hogy milyen tipikus vállalkozói költségek vannak!
Tipikus vállalkozói költségek
Tipikus vállalkozói költségek
Tipikus vállalkozói költségek
vállalkozói kivét,
az anyag- és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás,
az adott előleg, kivéve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget,
a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési, előállítási költsége, ha azok egyedi értéke nem több 200 ezer forintnál,
a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás,
az alkalmazottnak kifizetett bér, béren kívüli és egyes meghatározott juttatás és ezek közterhei,
a tevékenységgel összefüggő biztosítás díja,
üzleti hitelre fizetett kamat,
üzleti utazáskor felmerült utazási és szállásköltség, külföldi kiküldetésnél az utazásra, szállás díjára fordított kiadás,
az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adók,
a tevékenységhez szükséges munkaruha, védőeszköz,
úthasználat díja,
képzéssel összefüggő igazolt kiadások,
a vállalkozói tevékenységéhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javainak 200 ezer forint egyedi értéket meghaladó beszerzési költségei értékcsökkenési leírásként számolhatók el, ami a vállalkozó számára szintén költséget jelent a jövedelem számításánál.
Fontos! A kata és az átalányadó keretében nincs lehetőség ezeket a költségeket közvetlenül elszámolni, ezért fontos felmérni ezek nagyságát, hogy megbizonyosodjunk arról, ha vszja vagy más adózási mód a számunkra inkább megfelelő!
vállalkozói kivét,
az anyag- és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás,
az adott előleg, kivéve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget,
a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési, előállítási költsége, ha azok egyedi értéke nem több 200 ezer forintnál,
a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás,
az alkalmazottnak kifizetett bér, béren kívüli és egyes meghatározott juttatás és ezek közterhei,
a tevékenységgel összefüggő biztosítás díja,
üzleti hitelre fizetett kamat,
üzleti utazáskor felmerült utazási és szállásköltség, külföldi kiküldetésnél az utazásra, szállás díjára fordított kiadás,
az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adók,
a tevékenységhez szükséges munkaruha, védőeszköz,
úthasználat díja,
képzéssel összefüggő igazolt kiadások,
a vállalkozói tevékenységéhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javainak 200 ezer forint egyedi értéket meghaladó beszerzési költségei értékcsökkenési leírásként számolhatók el, ami a vállalkozó számára szintén költséget jelent a jövedelem számításánál.
Fontos! A kata és az átalányadó keretében nincs lehetőség ezeket a költségeket közvetlenül elszámolni, ezért fontos felmérni ezek nagyságát, hogy megbizonyosodjunk arról, ha vszja vagy más adózási mód a számunkra inkább megfelelő!
Az adó számítása
Az adó számítása
Az adó számítása
Vállalkozói jövedelem a bevétel és az elszámolható költségek különbözete, ez jelenti az adóalapot, ami után a vállalkozói személyi jövedelemadót meg kell fizetni. Ennek mértéke 9 százalék.
A vszja összegével csökkentett vállalkozói jövedelem után vállalkozói osztalékadót is kell fizetni, ez 15 százalékos adóterhet jelent a vállalkozó számára.
Vállalkozói jövedelem a bevétel és az elszámolható költségek különbözete, ez jelenti az adóalapot, ami után a vállalkozói személyi jövedelemadót meg kell fizetni. Ennek mértéke 9 százalék.
A vszja összegével csökkentett vállalkozói jövedelem után vállalkozói osztalékadót is kell fizetni, ez 15 százalékos adóterhet jelent a vállalkozó számára.
A vállalkozói adóalap és a jövedelem-(nyereség-)minimum
A vállalkozói adóalap és a jövedelem-(nyereség-)minimum
A vállalkozói adóalap és a jövedelem-(nyereség-)minimum
Amennyiben a fenti módszerrel számolt vállalkozói jövedelem nem éri el a vállalkozói bevétel 2 százalékát, akkor az adókat a vállalkozói bevétel 2 százaléka alapján kell fizetni.
A vszja és a vállalkozói osztalékadó mellett a vállalkozói kivétre 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot (tb-t), valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szochót) is kell fizetni.
Amennyiben a fenti módszerrel számolt vállalkozói jövedelem nem éri el a vállalkozói bevétel 2 százalékát, akkor az adókat a vállalkozói bevétel 2 százaléka alapján kell fizetni.
A vszja és a vállalkozói osztalékadó mellett a vállalkozói kivétre 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot (tb-t), valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szochót) is kell fizetni.
Adóbevallás készítése és határideje
Adóbevallás készítése és határideje
Adóbevallás készítése és határideje
VSZJA
Negyedévente vszja adóelőleget kell fizetni a vállalkozói kivét után a negyedévet követő hónap 12. napjáig. Az éves személyijövedelemadó-bevallás határideje pedig az adóévet követő év május 20. napja.
Társadalombiztosítási járulék
A vszja-s egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér alapján 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot is kell fizetnie. Ezt a bevallással egyidejűleg minden hónap 12. napjáig kell megtennie.
Szociális hozzájárulási adó
A vállalkozói osztalékalap 112,5 százaléka után 13 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a tárgyévi minimálbér 24-szeresének értékéig (ez 2024-ben 6 403 200 forint). Ez azt jelenti, hogy efelett az összeg felett nincs további szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség. Amennyiben a vállalkozói osztalékalap nem éri el a minimálbért, akkor az adó alapja a minimálbér 112,5 százaléka. A szociális hozzájárulási adó bevallási és megfizetési határideje a tárgyhónapot követő hónap 12. napja.
Fontos! A vszja rendszerének működését egyszerűsített formában írtuk le, a valóságban azonban rengeteg plusz részletszabály van, amit figyelembe kell venni. Ezért, ha a vszja lehetőségét pontosan meg szeretnénk érteni a saját vállalkozásunkra vonatkoztatva, mindenképpen egyeztessünk könyvelővel!
Amennyiben még nem találtad meg az ideális könyvelőt, figyelmedbe ajánljuk a BUPA könyvelőkereső szolgáltatását.
VSZJA
Negyedévente vszja adóelőleget kell fizetni a vállalkozói kivét után a negyedévet követő hónap 12. napjáig. Az éves személyijövedelemadó-bevallás határideje pedig az adóévet követő év május 20. napja.
Társadalombiztosítási járulék
A vszja-s egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér alapján 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot is kell fizetnie. Ezt a bevallással egyidejűleg minden hónap 12. napjáig kell megtennie.
Szociális hozzájárulási adó
A vállalkozói osztalékalap 112,5 százaléka után 13 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a tárgyévi minimálbér 24-szeresének értékéig (ez 2024-ben 6 403 200 forint). Ez azt jelenti, hogy efelett az összeg felett nincs további szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség. Amennyiben a vállalkozói osztalékalap nem éri el a minimálbért, akkor az adó alapja a minimálbér 112,5 százaléka. A szociális hozzájárulási adó bevallási és megfizetési határideje a tárgyhónapot követő hónap 12. napja.
Fontos! A vszja rendszerének működését egyszerűsített formában írtuk le, a valóságban azonban rengeteg plusz részletszabály van, amit figyelembe kell venni. Ezért, ha a vszja lehetőségét pontosan meg szeretnénk érteni a saját vállalkozásunkra vonatkoztatva, mindenképpen egyeztessünk könyvelővel!
Amennyiben még nem találtad meg az ideális könyvelőt, figyelmedbe ajánljuk a BUPA könyvelőkereső szolgáltatását.
Iparűzési adófizetés vszja adózóként
Iparűzési adófizetés vszja adózóként
Iparűzési adófizetés vszja adózóként
Iparűzési adót az vszja adózóként is fizetnünk kell, amennyiben a székhelyünkön vagy telephelyünkön van iparűzési adó fizetési kötelezettség.
Az iparűzési adó alapja
A vszja szabályai szerint adózóként az iparűzési adót kétféleképpen számolhatjuk:
Főszabály szerinti IPA számítás
Ilyenkor az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések értékével. A kapott összeg után kell megfizetni a maximum 2 százalékos iparűzési adót – az adó kulcsa önkormányzatonként eltérő lehet.Egyszerűsített adómeghatározás
Azok a vszja szerint adózó vállalkozások választhatják, akiknek a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot.
Ebben az esetben az adó alapjának meghatározása sávosan történik:
2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot nem haladja meg,
6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió - 18 millió forint között van,
8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 18 millió - 25 millió forint között van.
A bevételi sávhoz tartozó adóalapból kell számolni az önkormányzat által meghatározott iparűzési adó mértéke alapján a fizetendő adót. Az iparűzési adó mértéke ilyenkor is maximum 2 százalék lehet.
Iparűzési adót az vszja adózóként is fizetnünk kell, amennyiben a székhelyünkön vagy telephelyünkön van iparűzési adó fizetési kötelezettség.
Az iparűzési adó alapja
A vszja szabályai szerint adózóként az iparűzési adót kétféleképpen számolhatjuk:
Főszabály szerinti IPA számítás
Ilyenkor az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések értékével. A kapott összeg után kell megfizetni a maximum 2 százalékos iparűzési adót – az adó kulcsa önkormányzatonként eltérő lehet.Egyszerűsített adómeghatározás
Azok a vszja szerint adózó vállalkozások választhatják, akiknek a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot.
Ebben az esetben az adó alapjának meghatározása sávosan történik:
2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot nem haladja meg,
6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió - 18 millió forint között van,
8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 18 millió - 25 millió forint között van.
A bevételi sávhoz tartozó adóalapból kell számolni az önkormányzat által meghatározott iparűzési adó mértéke alapján a fizetendő adót. Az iparűzési adó mértéke ilyenkor is maximum 2 százalék lehet.
Kinek érdemes választani?
Kinek érdemes választani?
Kinek érdemes választani?
A vszja a legbonyolultabb adózási mód azok közül, amelyek az egyéni vállalkozók számára elérhetők. Ezért ennél az adózási módnál mindenképpen ajánlott könyvelőt bevonni már az adózási módok közötti döntés során is, illetve amennyiben végül ezt választjuk, akkor folyamatos könyvelői közreműködésre lesz szüksége a vállalkozásunknak. Ez elsősorban azoknak a vállalkozóknak érheti meg, akiknek magasak a költségei. Ebben az esetben már érdemes lehet elgondolkozni a társas vállalkozás alapításán is.
A vszja a legbonyolultabb adózási mód azok közül, amelyek az egyéni vállalkozók számára elérhetők. Ezért ennél az adózási módnál mindenképpen ajánlott könyvelőt bevonni már az adózási módok közötti döntés során is, illetve amennyiben végül ezt választjuk, akkor folyamatos könyvelői közreműködésre lesz szüksége a vállalkozásunknak. Ez elsősorban azoknak a vállalkozóknak érheti meg, akiknek magasak a költségei. Ebben az esetben már érdemes lehet elgondolkozni a társas vállalkozás alapításán is.