A sort egy nem közvetlen adóváltozással, de minden vállalkozásnak fontos kérdéssel, a minimálbér, illetve bérminimum 2025 január 1-től érvényes összegével kezdjük, mivel ezek az összegek számos adózási és egyéb elszámolási kérdésre hatással vannak. 

2025 januárjától 

• a minimálbér összege bruttó 290 800 forint, 

• a bérminimum összege bruttó 348 800 forint.

Ezek azok a legalacsonyabb bérek, amennyit fizetni kell mindazoknak, akik teljes munkaidőben dolgoznak. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a javadalmazás a havi munkaidő arányában kell számolni. (A témáról bővebben itt írtunk.)

Bevételi korlátok az átalányadónál

A minimálbér emelése következtében változtak azok az árbevételi határok is, amelyek mellett egyéni vállalkozók és az őstermelők az átalányadózást választhatják – ennél az adónemnél ugyanis a folytatott tevékenység mellett a minimálbér nagysága határozza meg azt, hogy választható-e ez az adózási mód. 

Azoknál az egyéni vállalkozóknál, akik tevékenységük alapján 40, illetve 80 százalékos költséghányad mellett átalányadóznak az árbevételi korlát az éves minimálbér tízszerese. Lévén ez az összeg (290 800 forint 12 hónap) 2025-ben 3 489 600 forint, esetükben az árbevételi korlát 2025-ben 34 896 000 forint – magyarán addig maradhatnak átalányadózók, amíg az éves árbevételük ezt az összeget nem haladja meg.

Azon egyéni vállalkozók, akik 90 százalékos költséghányadot érvényesíthetnek (ilyenre azoknak van lehetősége, akik kizárólag a kereskedelmi tevékenységet folytatnak) az éves bevételi korlát a minimálbér ötvenszerese, azaz 2025-ben 174 480 000 forint – ennyi lehet tehát 2025-ben a maximális bevétel.

Az adó alól mentesített összeg az egyéni vállalkozóknál az éves minimálbér fele, 2025-ben tehát ennek összege 1 744 800 forint.

A mezőgazdasági őstermelőnél az elismert költséghányad 90 százalék, a bevételi értékhatár pedig a minimálbér tízszerese, így 2025-ben 34 896 000 forint.

Átalányadó: TESZOR-t helyett ÖVTJ

Az átalányadózó egyéni vállalkozóknál figyelni kell egy módosításra is. Nevezetesen arra, hogy a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységeket 2025. január 1-jétől a TESZOR-kód helyett ÖVTJ-kódok alapján határozzák meg.   

Alanyi adómentesség

Bővülnek az alanyi adómentességi szabályok az EU harmonizációs kötelezettségekkel összefüggésben: 2025 januárjától a beföldi adóalanyoknak lehetőségük lesz ezt választani az unió más tagállamaiban is az ott teljesített ügyletekre vonatkozóan. 

A nemzetközi alanyi adómentességet az adóhatósághoz tett jognyilatkozatban lehet kérni. Akkor választható, ha az adóalany értékesítései nem haladja meg az adott tagállam nemzeti szabályai szerint megállapított értékhatárt és az összeurópai értékhatárt, ami jelenleg évi százezer euró (azaz 40 millió forint körüli összeg). 

Az alanyi adómentesség belföldi értékhatára nem változott, továbbra is 12 millió forint.

KIVA változások 

Aprónak látszó módosítás, de a kisvállalati adó (kiva) szabályai szerint működő és egyesülést tervező vállalkozások számára fontos lehet. A kisvállalati adózás főszabály szerint megszűnik az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal, s az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban ismételten nem is választható. 

Ezt a korlátozást 2023 december 1-től enyhítették, amennyiben könyv szerinti értéken (vagyonátértékelés nélkül) valósul meg a tranzakció az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül ismételten választhatóvá vált a kiva adóalanyiság. Erre azonban a Tao törvény szerinti kezdeményezett átalakulásokra nem volt mód – ezen változtattak. 2025-től a kivaalanyiság ismételt választásására minden esetben van lehetőség, ha az egyesülés vagy szétválás az eszközök átértékelése nélkül valósul meg. 

Szellemi termék apportjának adómentessége

Az innovatív, piaci értékkel bíró szellemi termékkel rendelkező vállalkozások alapítását hivatott támogatni az a január 1-től hatályos jogszabály, amely szerint a szellemi termék apportálása esetén a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a szellemi termék társasági szerződésben meghatározott értéke után. (A témáról bővebben ebben a bejegyzésben írtunk.)

Az infláció mértékéhez igazodó adók

A 2025-ös évtől több adónem is az infláció mértékével nő majd. Ezek közé tartozik a gépjármű regisztrációs adó, a gépjárműadó és a cégautó adó is. Az emelés mértékét a Központi Statisztikai Hivatal teszi közzé az adóévet megelőző év októberének 15. napjáig – az első alkalommal ez 2025. december 15. volt.

Adószám törlése, növekvő bírságtételek

A 2025-ös évtől szigorodik az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási, vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettség elmulasztása miatti adószám törlésére vonatkozó szabály. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a mulasztó az adóhatóság felszólítására sem teljesíti a bevallást, törlik az adószámát. Korábban a pótlásra 365 nap állt rendelkezésre, ez 90 napra rövidül. A módosítás 2025. július 1-vel lép hatályba. 

Számos birságtétel nőtt továbbá a duplájára. Természetes személyek esetén a mulasztási birság összege kétszázezerről, négyszázezer forintra emelkedett, a nem természetes személyeknél pedig ötszázezerről egymillióra ugrik ez a tétel. A be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók, a számla-, nyugtakibocsátási, illetve az iratmegőrzési kötelezettséget nem, vagy nem megfelelően teljesítők a korábbi egymillió forint helyett azonnal kétmilliós mulasztási bírság kiszabására számíthatnak. 2025 júliusától a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban százezer forintos feltételes mulasztási bírság kiszabása mellett 15 napos határidővel javíthatják továbbá a hibákat, hiányosságokat. 

Adminisztrációs könnyítések

Csökken a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások köre, mivel a jövőben a nettó árbevételre vonatkozó értékhatár – amit a két korábbi üzleti átlagában kell vizsgálni – a korábbi 300 millió forintról 600 millió forintra nőtt. Az átlagos foglalkoztatotti létszámra vonatkozó határ nem változott. Itt a megelőző két üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladhatja meg az 50 főt. 

Az adózási, számviteli kérdések esetén minden esetben célszerű könyvelővel egyeztetni. Amennyiben még nem találtad meg az ideális könyvelőt, esetleg könyvelőváltáson goldolkodsz, figyelmedbe ajánljuk a BUPA könyvelőkereső szolgáltatását, ahol több mint 300 szakember ajánlataiból választhatsz.