A legfontosabb tudnivalók az átalányadózásról
A legfontosabb tudnivalók az átalányadózásról
A legfontosabb tudnivalók az átalányadózásról
Az átalányadózás az egyéni vállalkozók legnépszerűbb adózási formája.
Tevékenységtől függetlenül bárki választhatja, viszont bevételi értékhatárhoz kötött.
Adózási szempontból azoknak ajánlott, akiknél a tényleges költséghányad alatta van az átalányadózás esetén elszámolható mértéknek, és akik cégeknek is számláznak.
Az átalányadózás az egyéni vállalkozók legnépszerűbb adózási formája.
Tevékenységtől függetlenül bárki választhatja, viszont bevételi értékhatárhoz kötött.
Adózási szempontból azoknak ajánlott, akiknél a tényleges költséghányad alatta van az átalányadózás esetén elszámolható mértéknek, és akik cégeknek is számláznak.
Peak
2024. jan. 18.
Peak
2024. jan. 18.
Peak
2024. jan. 18.
Ha egyéni vállalkozóként cégeknek is tervezünk számlázni, mindenképpen érdemes megismerkednünk az átalányadózás működésével és szabályaival. Ez az adózási mód egyszerűbb adminisztrációt és alacsonyabb adóterheket jelenthet a másik alternatívához – a vállalkozói jövedelemadóhoz (vszja) – képest. (Amennyiben csak magánszemély ügyfeleknek számlázunk megoldás lehet a kisadózó vállalkozók tételes adója, a kata is, amely szabályairól innen tudsz tájékozódni.)
Ha egyéni vállalkozóként cégeknek is tervezünk számlázni, mindenképpen érdemes megismerkednünk az átalányadózás működésével és szabályaival. Ez az adózási mód egyszerűbb adminisztrációt és alacsonyabb adóterheket jelenthet a másik alternatívához – a vállalkozói jövedelemadóhoz (vszja) – képest. (Amennyiben csak magánszemély ügyfeleknek számlázunk megoldás lehet a kisadózó vállalkozók tételes adója, a kata is, amely szabályairól innen tudsz tájékozódni.)
Miért olyan népszerű az átalányadó?
Miért olyan népszerű az átalányadó?
Miért olyan népszerű az átalányadó?
Az egyéni vállalkozók körülbelül 80-90 százaléka átalányadózó. Ennek két oka van:
a kata, azaz a kisvállalkozók tételes adója adózási mód nem érhető el azok számára, akik cégeknek is számláznak, ezért a legtöbb egyéni vállalkozónál ez az adózási forma kiesik, mint lehetőség,
a vállalkozói jövedelemadózáshoz képest pedig egyszerűbb adminisztrációt és az esetek döntő többségében alacsonyabb adóterhet jelent az átalányadózás mint a vszja.
Az egyéni vállalkozók körülbelül 80-90 százaléka átalányadózó. Ennek két oka van:
a kata, azaz a kisvállalkozók tételes adója adózási mód nem érhető el azok számára, akik cégeknek is számláznak, ezért a legtöbb egyéni vállalkozónál ez az adózási forma kiesik, mint lehetőség,
a vállalkozói jövedelemadózáshoz képest pedig egyszerűbb adminisztrációt és az esetek döntő többségében alacsonyabb adóterhet jelent az átalányadózás mint a vszja.
Ki lehet átalányadózó?
Ki lehet átalányadózó?
Ki lehet átalányadózó?
Az átalányadózást minden egyéni vállalkozó és őstermelő választhatja, függetlenül attól, hogy milyen gazdasági tevékenységet folytat. Az egyetlen korlát, amire figyelni kell az, hogy az egyéni vállalkozó bevétele:
általánosságban az adóévben nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét (ez 2024-ben 32 016 000 forint), illetve
amennyiben a vállalkozó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat, a maximális bevétel az éves minimálbér ötvenszerese (azaz 2024-ben 160 080 000 forint) lehet.
Ha a vállalkozó bevétele átlépi ezt a határt, az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelemadó (vszja) szerinti adózásra, ami jelentős adminisztrációs és plusz adóterhet jelenthet a számára, ezért érdemes odafigyelni ennek elkerülésére.
Amennyiben a vállalkozó év közben választhatja az átalányadózást, napra pontosan arányosítani kell a bevételi értékhatárt.
Az átalányadózást minden egyéni vállalkozó és őstermelő választhatja, függetlenül attól, hogy milyen gazdasági tevékenységet folytat. Az egyetlen korlát, amire figyelni kell az, hogy az egyéni vállalkozó bevétele:
általánosságban az adóévben nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét (ez 2024-ben 32 016 000 forint), illetve
amennyiben a vállalkozó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat, a maximális bevétel az éves minimálbér ötvenszerese (azaz 2024-ben 160 080 000 forint) lehet.
Ha a vállalkozó bevétele átlépi ezt a határt, az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelemadó (vszja) szerinti adózásra, ami jelentős adminisztrációs és plusz adóterhet jelenthet a számára, ezért érdemes odafigyelni ennek elkerülésére.
Amennyiben a vállalkozó év közben választhatja az átalányadózást, napra pontosan arányosítani kell a bevételi értékhatárt.
Bejelentkezés az átalányadó hatálya alá
Bejelentkezés az átalányadó hatálya alá
Bejelentkezés az átalányadó hatálya alá
Átalányadózást az egyéni vállalkozás indításakor is választhatjuk, ilyenkor az adóalanyiság az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.
Amennyiben másik adózási módról térünk át átalányadóra, azt hónap közben is bármikor megtehetjük.
Átalányadózást az egyéni vállalkozás indításakor is választhatjuk, ilyenkor az adóalanyiság az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.
Amennyiben másik adózási módról térünk át átalányadóra, azt hónap közben is bármikor megtehetjük.
Hogyan adózunk átalányadózóként?
Hogyan adózunk átalányadózóként?
Hogyan adózunk átalányadózóként?
Az átalányadózás nagy előnye, hogy nem a tényleges költségszámlák alapján kell számolni a vállalkozói jövedelmet, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak. A költséghányadok mértéke a végzett tevékenységtől függ. Minél magasabb a költséghányad mértéke, annál kevesebb az adóteher.
A lehetséges költséghányad:
főszabályként 40 százalék,
meghatározott, jogszabályban felsorolt tevékenységekre vonatkozóan 80 százalék,
kiskereskedelmi tevékenységnél pedig 90 százalék.
Tipp: Ajánlott könyvelővel egyeztetni arról, hogy melyik tevékenység melyik költséghányad
alá tartozik! Amennyiben még nem találtad meg az ideális partnert, ajánljuk figyelmedbe a BUPA könyvelőkereső szolgáltatását, ahol több mint 300 szakember ajánlatai közül választhatsz.
Fontos, hogy amennyiben többféle tevékenységet végzünk, és ezek különböző költséghányadok alá tartoznak, az egész bevételre a felmerült legalacsonyabb költséghányadot kell alkalmazni. Ezért érdemes odafigyelni arra, hogy csak egy költséghányad alá tartozó tevékenységet végezzünk, különben elveszítjük a lehetőséget a magasabb költséghányad érvényesítésére.
Az átalányadózás nagy előnye, hogy nem a tényleges költségszámlák alapján kell számolni a vállalkozói jövedelmet, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak. A költséghányadok mértéke a végzett tevékenységtől függ. Minél magasabb a költséghányad mértéke, annál kevesebb az adóteher.
A lehetséges költséghányad:
főszabályként 40 százalék,
meghatározott, jogszabályban felsorolt tevékenységekre vonatkozóan 80 százalék,
kiskereskedelmi tevékenységnél pedig 90 százalék.
Tipp: Ajánlott könyvelővel egyeztetni arról, hogy melyik tevékenység melyik költséghányad
alá tartozik! Amennyiben még nem találtad meg az ideális partnert, ajánljuk figyelmedbe a BUPA könyvelőkereső szolgáltatását, ahol több mint 300 szakember ajánlatai közül választhatsz.
Fontos, hogy amennyiben többféle tevékenységet végzünk, és ezek különböző költséghányadok alá tartoznak, az egész bevételre a felmerült legalacsonyabb költséghányadot kell alkalmazni. Ezért érdemes odafigyelni arra, hogy csak egy költséghányad alá tartozó tevékenységet végezzünk, különben elveszítjük a lehetőséget a magasabb költséghányad érvényesítésére.
Az átalányadó számítása
Az átalányadó számítása
Az átalányadó számítása
A vállalkozói bevételből le kell vonni a költséghányadra jutó részt, majd a fennmaradó részből le kell vonnunk a jövedelem adómentes részét. Végül a kapott összegből kell kiszámolnunk az adót.
Mennyi a jövedelem adómentes része?
Adómentesnek számít az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Ez 2024-ben 1 600 800 forint adómentes jövedelmet jelent, azaz ekkora jövedelem után főszabályként nem kell adót fizetni.
Jó hír! Azoknál is a teljes összeg számít, akik évközben lépnek be az átalányadózás alá, azaz ezt nem kell arányosítani!
A fenti összeg az adómentes jövedelmet jelenti, ez költséghányadonként különböző mértékű adómentes bevételt jelent:
40 százaléknál 2 668 000 forint
80 százaléknál 8 004 000 forint
90 százaléknál 16 008 000 forint
Milyen fizetési kötelezettségek merülnek fel átalányadózóként?
Átalányadózóként három adónem terheli a bevételünket:
15 százalék személyi jövedelemadó (szja),
18,5 százalék társadalombiztosítási járulék (tb), valamint
13 százalék szociális hozzájárulási adó (szochó).
Ne felejtsük el, hogy ezt a jövedelemre, és nem a bevételre kell számolni!
Példa az átalányadó számítására
Egymillió forint bevételnél, 40 százalékos költséghányad mellett 600 ezer forint a jövedelem. Ebből kell levonni az adómentes részt, tegyük fel, hogy ez esetünkben 200 ezer forint. Így az adóköteles jövedelem 400 ezer forint. Ezen jövedelem után kell megfizetnünk 60 ezer forint személyi jövedelemadót, 74 ezer forint tb-t valamint 52 ezer forint szochót.
Amennyiben igénybe vehetünk valamilyen adókedvezményt (például van kiskorú gyermekünk), akkor azt természetesen érvényesíteni tudjuk!
A vállalkozói bevételből le kell vonni a költséghányadra jutó részt, majd a fennmaradó részből le kell vonnunk a jövedelem adómentes részét. Végül a kapott összegből kell kiszámolnunk az adót.
Mennyi a jövedelem adómentes része?
Adómentesnek számít az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Ez 2024-ben 1 600 800 forint adómentes jövedelmet jelent, azaz ekkora jövedelem után főszabályként nem kell adót fizetni.
Jó hír! Azoknál is a teljes összeg számít, akik évközben lépnek be az átalányadózás alá, azaz ezt nem kell arányosítani!
A fenti összeg az adómentes jövedelmet jelenti, ez költséghányadonként különböző mértékű adómentes bevételt jelent:
40 százaléknál 2 668 000 forint
80 százaléknál 8 004 000 forint
90 százaléknál 16 008 000 forint
Milyen fizetési kötelezettségek merülnek fel átalányadózóként?
Átalányadózóként három adónem terheli a bevételünket:
15 százalék személyi jövedelemadó (szja),
18,5 százalék társadalombiztosítási járulék (tb), valamint
13 százalék szociális hozzájárulási adó (szochó).
Ne felejtsük el, hogy ezt a jövedelemre, és nem a bevételre kell számolni!
Példa az átalányadó számítására
Egymillió forint bevételnél, 40 százalékos költséghányad mellett 600 ezer forint a jövedelem. Ebből kell levonni az adómentes részt, tegyük fel, hogy ez esetünkben 200 ezer forint. Így az adóköteles jövedelem 400 ezer forint. Ezen jövedelem után kell megfizetnünk 60 ezer forint személyi jövedelemadót, 74 ezer forint tb-t valamint 52 ezer forint szochót.
Amennyiben igénybe vehetünk valamilyen adókedvezményt (például van kiskorú gyermekünk), akkor azt természetesen érvényesíteni tudjuk!
Adóbevallás készítése és határideje
Adóbevallás készítése és határideje
Adóbevallás készítése és határideje
Személyi jövedelemadó
A naptári évnek megfelelő negyedévet követő hónapban kell szja-előleget fizetni, azaz április, július, október és a következő év januárjában. Bevallást készíteni pedig évente egyszer, május 25. napjáig kell.
Társadalombiztosítási járulék
Negyedévente kell bevallani és megfizetni is a tb-t, minden hónap 12. napjáig.
Fontos! A társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni főállásban. Ez 2024-ben havi minimum 49 358 forint. Akinek pedig végzett tevékenysége legalább középfokú képesítést, illetve végzettséget követel meg, annak ez az összeg 60 310 forint, ez utóbbi esetben a bérminium alapján kell ezt az összeget kiszámítani.
Szociális hozzájárulási adó
Negyedévente kell bevallani és megfizetni is, minden hónap 12. napjáig.
Fontos! A szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér után meg kell fizetni főállásban. Ez 2024-ben havi minimum 39 020 forint. Akinek végzett tevékenysége legalább középfokú képesítést, illetve végzettséget követel meg, annak ez az összeg havi 47 678 forint, ez utóbbi esetben a bérminium alapján kell ezt az összeget kiszámítani.
Személyi jövedelemadó
A naptári évnek megfelelő negyedévet követő hónapban kell szja-előleget fizetni, azaz április, július, október és a következő év januárjában. Bevallást készíteni pedig évente egyszer, május 25. napjáig kell.
Társadalombiztosítási járulék
Negyedévente kell bevallani és megfizetni is a tb-t, minden hónap 12. napjáig.
Fontos! A társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni főállásban. Ez 2024-ben havi minimum 49 358 forint. Akinek pedig végzett tevékenysége legalább középfokú képesítést, illetve végzettséget követel meg, annak ez az összeg 60 310 forint, ez utóbbi esetben a bérminium alapján kell ezt az összeget kiszámítani.
Szociális hozzájárulási adó
Negyedévente kell bevallani és megfizetni is, minden hónap 12. napjáig.
Fontos! A szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér után meg kell fizetni főállásban. Ez 2024-ben havi minimum 39 020 forint. Akinek végzett tevékenysége legalább középfokú képesítést, illetve végzettséget követel meg, annak ez az összeg havi 47 678 forint, ez utóbbi esetben a bérminium alapján kell ezt az összeget kiszámítani.
Iparűzési adófizetés átalányadózóként
Iparűzési adófizetés átalányadózóként
Iparűzési adófizetés átalányadózóként
Iparűzési adót az átalányadózóként is fizetnünk kell, amennyiben a székhelyünkön vagy telephelyünkön van iparűzésiadó-fizetési kötelezettség.
Az iparűzési adó alapja
Átalányadózóként az iparűzési adót (ipa) kétféleképpen számolhatjuk:
1. Főszabály szerinti ipaszámítás
Iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések értékével. A kapott összeg után kell megfizetni a maximum 2 százalékos iparűzési adót, ami önkormányzatonként eltérő lehet.
2. Egyszerűsített adómeghatározás
Azok az átalányadózók választhatják az egyszerűsített adómeghatározást, akiknek a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén a 120 millió forintot.
Ebben az esetben az adó alapjának meghatározása sávosan történik:
2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot nem
haladja meg,6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió és 18 millió
forint között van,8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 18 millió és 25 millió
forint között van, illetve kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző
átalányadózónál 18 millió és 120 millió forint között van.
A bevételi sávhoz tartozó adóalapból kell számolni az önkormányzat által meghatározott iparűzési adó mértéke alapján a fizetendő adót. Az iparűzési adó mértéke ilyenkor is maximum 2 százalék lehet.
Iparűzési adót az átalányadózóként is fizetnünk kell, amennyiben a székhelyünkön vagy telephelyünkön van iparűzésiadó-fizetési kötelezettség.
Az iparűzési adó alapja
Átalányadózóként az iparűzési adót (ipa) kétféleképpen számolhatjuk:
1. Főszabály szerinti ipaszámítás
Iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések értékével. A kapott összeg után kell megfizetni a maximum 2 százalékos iparűzési adót, ami önkormányzatonként eltérő lehet.
2. Egyszerűsített adómeghatározás
Azok az átalányadózók választhatják az egyszerűsített adómeghatározást, akiknek a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén a 120 millió forintot.
Ebben az esetben az adó alapjának meghatározása sávosan történik:
2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot nem
haladja meg,6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió és 18 millió
forint között van,8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 18 millió és 25 millió
forint között van, illetve kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző
átalányadózónál 18 millió és 120 millió forint között van.
A bevételi sávhoz tartozó adóalapból kell számolni az önkormányzat által meghatározott iparűzési adó mértéke alapján a fizetendő adót. Az iparűzési adó mértéke ilyenkor is maximum 2 százalék lehet.
Összefoglaló
Összefoglaló
Összefoglaló
Az átalányadózás az egyéni vállalkozásoknak szánt olyan adózási mód, ami egyszerűbb adminisztrációt, és kedvező adóterhet jelent. Azoknak az egyéni vállalkozóknak érdemes ezt választania, akik cégeknek is számláznak, és alacsonyak a ténylegesen felmerült költségeik mint az elszámolható költségátalány. Az átalányadó számítása azonban jóval összetettebb, mint a kata adózásé, ezért ennél az adózási módnál már érdemes könyvelő segítségét igénybe venni.
Az átalányadózás az egyéni vállalkozásoknak szánt olyan adózási mód, ami egyszerűbb adminisztrációt, és kedvező adóterhet jelent. Azoknak az egyéni vállalkozóknak érdemes ezt választania, akik cégeknek is számláznak, és alacsonyak a ténylegesen felmerült költségeik mint az elszámolható költségátalány. Az átalányadó számítása azonban jóval összetettebb, mint a kata adózásé, ezért ennél az adózási módnál már érdemes könyvelő segítségét igénybe venni.