Mit várnak a vállalkozások 2025-től? (I. rész)
Mit várnak a vállalkozások 2025-től? (I. rész)
Mit várnak a vállalkozások 2025-től? (I. rész)
Ahogy az idei év kezdetét veszi, a magyar vállalkozások vegyes érzelmekkel és óvatos várakozásokkal tekintenek a jövőbe.
A gazdasági helyzet stabilizálódik, de a vállalatok beruházási hajlandósága továbbra is alacsony. A bérek emelkedése lassul, a munkaerőpiac óvatos bővülést mutat, és miközben a home office lehetőségek csökkennek, az AI egyre nagyobb teret nyer.
A Randstad felmérése, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet legfrissebb előrejelzése azt mutatja, hogy a magyar cégek a korábbi évek gazdasági nehézségei után próbálják megtalálni az egyensúlyt.
Ahogy az idei év kezdetét veszi, a magyar vállalkozások vegyes érzelmekkel és óvatos várakozásokkal tekintenek a jövőbe.
A gazdasági helyzet stabilizálódik, de a vállalatok beruházási hajlandósága továbbra is alacsony. A bérek emelkedése lassul, a munkaerőpiac óvatos bővülést mutat, és miközben a home office lehetőségek csökkennek, az AI egyre nagyobb teret nyer.
A Randstad felmérése, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet legfrissebb előrejelzése azt mutatja, hogy a magyar cégek a korábbi évek gazdasági nehézségei után próbálják megtalálni az egyensúlyt.
Peak
2025. febr. 17.
Peak
2025. febr. 17.
Peak
2025. febr. 17.
Lassuló beruházások és pesszimista üzleti hangulat
A VOSZ Barométer szerint az üzleti hangulat nem mutatott jelentős javulást 2024 év végén. A felmérés fő mutatója 2024 negyedik negyedévében 47 százalékra csökkent, ami a 2023-ban indított mérés eddigi legrosszabb eredménye. Ez az első alkalom, hogy a Barométer 50 százalék alá esett. (Az 50 százalék alatti érték arra utal, hogy a vállalkozások hangulata inkább pesszimistává vált.)
Különösen a beruházási hajlandóságot jelző index mutat mélyrepülést: mindössze 24 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy a vállalatok inkább kivárnak a nagyobb fejlesztésekkel. Ez a tendencia összhangban van a 2023-ban tapasztalt, több mint 10 százalékos beruházási visszaeséssel. Perlusz László, a VOSZ főtitkára szerint a gazdaság elérhette a mélypontját, és 2025-től várható némi javulás, de a bizalom visszaszerzése hosszabb időt vehet igénybe.
Óvatos növekedési várakozások
A Randstad felmérés szerint a vállalkozások fele számít árbevétel-növekedésre 2025-ben, ami 5 százalékkal optimistább előrejelzés, mint az előző évben. Az igazán jelentős bővülésben bízók aránya 21 százalék, míg a visszaesést várók száma 9 százalékra csökkent. Érdekesség, hogy a felmérésben részt vevők fele számít növekedésre, a magyar vállalatok tehát optimistábbak, mint régiós versenytársaik: a csehek mindössze 29 százaléka, míg a románok 43 százaléka vár növekedést.
Bár az infláció visszaesése miatt a bővülés visszafogottabb lehet, az üzleti hangulat kiegyensúlyozottabbá vált. A legoptimistább szektorok közé tartozik az FMCG (Fast-Moving Consumer Goods - a gyorsan forgó fogyasztási cikkek összefoglaló elnevezése) és a HORECA (Hotels, Restaurants, Cafés), de a kiskereskedelem és a logisztika is növekedési pályán marad. Az építőipar is végre pozitív várakozásokkal néz a jövőbe, ami a gazdaság általános stabilizálódásának jele lehet.
Létszámbővítés és HR-kihívások
A foglalkoztatási trendek stabilizálódni látszanak, de továbbra is sok a bizonytalanság. A vállalatok 30 százaléka tervez létszámbővítést, míg 10 százalék elbocsátásra készül. A „silent rightsizing” – vagyis a távozó dolgozók helyének be nem töltése – szintén jelen van, ezt a cégek 13 százaléka alkalmazza.
Az IT, telekommunikáció és üzleti szolgáltató szektor a legnagyobb munkaerő-felvételi hajlandósággal rendelkezik, ezekben a területeken a cégek közel fele keres új munkaerőt. A kiskereskedelemben is jelentős növekedés tapasztalható: míg 2024-ben csupán 9 százalék tervezett bővítést, 2025-ben már 38 százalék kínál állásokat.
A toborzási nehézségek továbbra is fennállnak: a vállalatok 83 százaléka szerint a jelentkezők irreális bérigényekkel rendelkeznek, míg 69 százalék a tapasztalat hiányát jelölte meg problémaként. Az IT-szakemberek iránti kereslet csökkent, mivel az állami beruházások visszaesése és a nemzetközi piacok változása visszafogja a szektor növekedését.
Bérek: elvárások és realitás közötti szakadék
Bár a cégek 96 százaléka tervezi a bérek emelését, az emelés üteme jelentősen lelassul. A munkáltatók 61 százaléka 6-10 százalékos növekedéssel számol, míg mindössze 8 százalék tervez 11-15 százalékos emelést. Ezzel szemben a munkavállalók elvárásai jóval magasabbak: az alkalmazottak majdnem fele (45%) legalább 20 százalékos béremelést tartana reálisnak, amit a cégek nem terveznek megadni.
Ugyanakkor a nem pénzbeli juttatások is egyre fontosabb szerepet kapnak a munkaerő megtartásában. A vállalatok 75 százaléka már nemcsak fizetésemeléssel próbálja vonzóvá tenni magát, hanem tréningekkel, coachinggal és mentorprogramokkal is.
Home office: visszatérés az irodákba
A pandémia után kialakult hibrid munkavégzés egyre kevésbé preferált a vállalatok részéről. 2025-ben folytatódik a home office csökkenése: míg a cégek 87 százaléka nem változtat a meglévő lehetőségeken, a megkérdezettek 10 százaléka már korlátozná azt. Azoknak a cégeknek az aránya, amelyek teljesen megszüntetik az otthoni munkavégzést, 17 százalékra nőtt.
A legtöbb vállalat heti két nap home office-t kínál, teljes rugalmasságot pedig csak a cégek 12 százaléka biztosít. A visszatérés mögött gyakran hatékonysági és lojalitási megfontolások állnak, de sok esetben az üres irodák kihasználásának kényszere is közrejátszik.
AI: egyre elterjedtebb, de még nincs itt a forradalom
A mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) alkalmazásának elfogadottsága folyamatosan nő: a támogatók aránya 9 százalékkal emelkedett, és már a vállalatok 31 százaléka nyitott az AI használatára bizonyos területeken. Az AI leginkább az adminisztráció, HR és marketing területein jelenik meg, de sok vállalat még mindig bizonytalan a technológia hosszú távú hatásait illetően.
Míg 2024-ben a cégek 45 százaléka attól tartott, hogy az AI csökkenti a munkahelyek számát, 2025-re ez az arány 38 százalékra mérséklődött. A vállalatvezetők 60 százaléka szerint az AI nem fogja befolyásolni a munkahelyek számát, hanem inkább átalakítja a munkafolyamatokat.
Úton az óvatos stabilizálódás felé
A magyar vállalkozások és különösen a kkv-szektor 2025-ben egy lassú, de remélhetőleg tartós stabilizálódás felé halad az év elején megjelent felmérések alapján. A gazdasági helyzet javulására mutató jelek egyelőre mérsékeltek, de a kilátások optimistábbak, mint egy évvel korábban. A cégek fele növekedésre számít, és míg a beruházási hajlandóság továbbra is rendkívül alacsony, a foglalkoztatás és a bérek tekintetében egyfajta normalizálódás figyelhető meg.
Cikkünk második része ide kattintva érhető el.
Lassuló beruházások és pesszimista üzleti hangulat
A VOSZ Barométer szerint az üzleti hangulat nem mutatott jelentős javulást 2024 év végén. A felmérés fő mutatója 2024 negyedik negyedévében 47 százalékra csökkent, ami a 2023-ban indított mérés eddigi legrosszabb eredménye. Ez az első alkalom, hogy a Barométer 50 százalék alá esett. (Az 50 százalék alatti érték arra utal, hogy a vállalkozások hangulata inkább pesszimistává vált.)
Különösen a beruházási hajlandóságot jelző index mutat mélyrepülést: mindössze 24 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy a vállalatok inkább kivárnak a nagyobb fejlesztésekkel. Ez a tendencia összhangban van a 2023-ban tapasztalt, több mint 10 százalékos beruházási visszaeséssel. Perlusz László, a VOSZ főtitkára szerint a gazdaság elérhette a mélypontját, és 2025-től várható némi javulás, de a bizalom visszaszerzése hosszabb időt vehet igénybe.
Óvatos növekedési várakozások
A Randstad felmérés szerint a vállalkozások fele számít árbevétel-növekedésre 2025-ben, ami 5 százalékkal optimistább előrejelzés, mint az előző évben. Az igazán jelentős bővülésben bízók aránya 21 százalék, míg a visszaesést várók száma 9 százalékra csökkent. Érdekesség, hogy a felmérésben részt vevők fele számít növekedésre, a magyar vállalatok tehát optimistábbak, mint régiós versenytársaik: a csehek mindössze 29 százaléka, míg a románok 43 százaléka vár növekedést.
Bár az infláció visszaesése miatt a bővülés visszafogottabb lehet, az üzleti hangulat kiegyensúlyozottabbá vált. A legoptimistább szektorok közé tartozik az FMCG (Fast-Moving Consumer Goods - a gyorsan forgó fogyasztási cikkek összefoglaló elnevezése) és a HORECA (Hotels, Restaurants, Cafés), de a kiskereskedelem és a logisztika is növekedési pályán marad. Az építőipar is végre pozitív várakozásokkal néz a jövőbe, ami a gazdaság általános stabilizálódásának jele lehet.
Létszámbővítés és HR-kihívások
A foglalkoztatási trendek stabilizálódni látszanak, de továbbra is sok a bizonytalanság. A vállalatok 30 százaléka tervez létszámbővítést, míg 10 százalék elbocsátásra készül. A „silent rightsizing” – vagyis a távozó dolgozók helyének be nem töltése – szintén jelen van, ezt a cégek 13 százaléka alkalmazza.
Az IT, telekommunikáció és üzleti szolgáltató szektor a legnagyobb munkaerő-felvételi hajlandósággal rendelkezik, ezekben a területeken a cégek közel fele keres új munkaerőt. A kiskereskedelemben is jelentős növekedés tapasztalható: míg 2024-ben csupán 9 százalék tervezett bővítést, 2025-ben már 38 százalék kínál állásokat.
A toborzási nehézségek továbbra is fennállnak: a vállalatok 83 százaléka szerint a jelentkezők irreális bérigényekkel rendelkeznek, míg 69 százalék a tapasztalat hiányát jelölte meg problémaként. Az IT-szakemberek iránti kereslet csökkent, mivel az állami beruházások visszaesése és a nemzetközi piacok változása visszafogja a szektor növekedését.
Bérek: elvárások és realitás közötti szakadék
Bár a cégek 96 százaléka tervezi a bérek emelését, az emelés üteme jelentősen lelassul. A munkáltatók 61 százaléka 6-10 százalékos növekedéssel számol, míg mindössze 8 százalék tervez 11-15 százalékos emelést. Ezzel szemben a munkavállalók elvárásai jóval magasabbak: az alkalmazottak majdnem fele (45%) legalább 20 százalékos béremelést tartana reálisnak, amit a cégek nem terveznek megadni.
Ugyanakkor a nem pénzbeli juttatások is egyre fontosabb szerepet kapnak a munkaerő megtartásában. A vállalatok 75 százaléka már nemcsak fizetésemeléssel próbálja vonzóvá tenni magát, hanem tréningekkel, coachinggal és mentorprogramokkal is.
Home office: visszatérés az irodákba
A pandémia után kialakult hibrid munkavégzés egyre kevésbé preferált a vállalatok részéről. 2025-ben folytatódik a home office csökkenése: míg a cégek 87 százaléka nem változtat a meglévő lehetőségeken, a megkérdezettek 10 százaléka már korlátozná azt. Azoknak a cégeknek az aránya, amelyek teljesen megszüntetik az otthoni munkavégzést, 17 százalékra nőtt.
A legtöbb vállalat heti két nap home office-t kínál, teljes rugalmasságot pedig csak a cégek 12 százaléka biztosít. A visszatérés mögött gyakran hatékonysági és lojalitási megfontolások állnak, de sok esetben az üres irodák kihasználásának kényszere is közrejátszik.
AI: egyre elterjedtebb, de még nincs itt a forradalom
A mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) alkalmazásának elfogadottsága folyamatosan nő: a támogatók aránya 9 százalékkal emelkedett, és már a vállalatok 31 százaléka nyitott az AI használatára bizonyos területeken. Az AI leginkább az adminisztráció, HR és marketing területein jelenik meg, de sok vállalat még mindig bizonytalan a technológia hosszú távú hatásait illetően.
Míg 2024-ben a cégek 45 százaléka attól tartott, hogy az AI csökkenti a munkahelyek számát, 2025-re ez az arány 38 százalékra mérséklődött. A vállalatvezetők 60 százaléka szerint az AI nem fogja befolyásolni a munkahelyek számát, hanem inkább átalakítja a munkafolyamatokat.
Úton az óvatos stabilizálódás felé
A magyar vállalkozások és különösen a kkv-szektor 2025-ben egy lassú, de remélhetőleg tartós stabilizálódás felé halad az év elején megjelent felmérések alapján. A gazdasági helyzet javulására mutató jelek egyelőre mérsékeltek, de a kilátások optimistábbak, mint egy évvel korábban. A cégek fele növekedésre számít, és míg a beruházási hajlandóság továbbra is rendkívül alacsony, a foglalkoztatás és a bérek tekintetében egyfajta normalizálódás figyelhető meg.
Cikkünk második része ide kattintva érhető el.