A fentiekkel párhuzamosan döntenünk kell arról is, hogy milyen adózási formát választunk: katát, átalányadót vagy vállalkozási jövedelemadót. Ehhez érdemes könyvelő tanácsát kérni, mert a különböző adónemek jelentős különbséget jelenthetnek az adminisztrációs és adóteherben egyaránt.

Kata – kisadózó vállalkozók tételes adója

A kata adózási formát csak főállású vállalkozóként lehet választani, viszont ennek adóterhe kiszámítható, havi 50 ezer forint évi 18 millió forint bevételig. Korlátozást jelent, hogy ez az adózási forma csak akkor választható, ha kizárólag magánszemély ügyfeleink vannak, azaz cégeknek ennél az adózási formánál nem számlázhatunk. Amennyiben ez mégis megtörténik, kiesünk ebből az adónemből, és választanunk kell az átalányadó vagy a vállalkozói jövedelemadó közül.

Fontos: Katásként nem fizetünk személyi jövedelemadót (szja-t), így az szja kedvezmények sem érvényesíthetők. Ezen túlmenően a katás vállalkozóként eltöltött idő csak korlátozottan számít bele a nyugdíj megállapításakor figyelembe vehető szolgálati évekbe.

Átalányadó

Az átalányadózás mellékállásban is választható, és ilyenkor nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy cégeknek vagy magánszemélyeknek állítunk ki számlát. Az átalányadó logikája az, hogy a bevételből le kell vonni az elszámolható költséghányadot, így megkapjuk azt a jövedelmet, ami után személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót kell fizetnünk. Az adózásnál különböző kedvezményeket lehet érvényesíteni, ilyen például családi adókedvezmény is.

Fontos: Az elszámolható költséghányad a tevékenységtől függően 40, 80 vagy 90 százalék lehet. Ha például tanácsadással foglalkozunk, akkor ez 40 százalék, ha gépjárműjavításhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújtunk, akkor 80, ha pedig kiskereskedők vagyunk, akkor 90 százalék. Ha többféle tevékenységet folytatunk, akkor a teljes árbevételedre a legalacsonyabb költséghányaddal kell számolnunk.

Ha főállásban vagyunk átalányadózók, a bevételtől függetlenül a mindenkor érvényes minimálbér vagy bérminimum után minden hónapban be kell fizetni a szükséges adókat és járulékokat. Az, hogy a minimálbért vagy a bérminimumot kell figyelembe venni attól függ, hogy milyen tevékenységet folytatunk.

E rövid leírás alapján is látszik, hogy ez már egy komplex adózási forma, így hasznos lehet a könyvelői segítség, ugyanis várhatóan többet takaríthatunk majd meg például a kedvezmények igénybe vétele révén, mint amekkora költséget maga a könyvelő díja jelent. Az időről nem is beszélve, amit a szükséges bevallások beadása elvisz.

Vállalkozói jövedelemadó

A három adózási forma közül ez a legbonyolultabb, és általánosan elmondható az is, hogy akkor javasolt, ha sok költség merül fel a vállalkozásban, illetve ha alkalmazottakat foglalkoztatunk. Ilyen esetben viszont célszerű elgondolkodni azon is, hogy társas vállalkozást alapítsunk ahelyett, hogy egyéni vállalkozóként folytatjuk a tevékenységünket. Ha ugyanis ez utóbbit tesszük a céges társasági adó (a tao) vagy a kisvállalati adó (a kiva) feltételei szerinti adózási formát is választhatjuk, amelyek lehet, hogy kedvezőbbek lesznek a számunkra.

A vállalkozói jövedelemadózás választása esetén könyvelő igénybe vétele nem csupán ajánlott, hanem gyakorlatilag kötelező, bár ezt jogszabályok nem írják elő.

Áfás leszel?

Két esetben fordulhat elő, hogy valaki nem jelentkezik be az áfakörbe. Az egyik az, hogy kizárólag olyan tevékenységet végez, ami áfamentes (ezt szokták tárgyi adómentes tevékenységként is említeni). Ilyen egyebek mellett az oktatás és a betegápolás. (Az ezekre vonatkozó részletes szabályokat a 2007. évi CXXVII. az általános forgalmi adóról szóló törvény 85. és 86.§-ai tartalmazzák.)

A másik eset az, amikor az alacsony bevétel által adott lehetőségként alanyi adómentességet választunk. Ennek 2023-ban a felső határa évi 12 millió forint.

Fontos: A 12 millió forintos bevételi határnál a számlák teljesítési dátumát kell nézni. Azt a számlát, amivel ezt az összeghatárt átlépi a vállalkozás bevétele, már áfásan kell kiállítanunk (igen, a teljes összeget).

Ha a kettő közül valamelyik igaz a vállalkozásunkra, akkor a számláknak nem lesz áfatartalma, és nem kell áfát fizetnünk, valamint bevallanunk a NAV felé. Ez viszont azt is jelenti, hogy ha nekünk számláznak valamit áfásan, az áfa összegét nem tudjuk majd levonni a befizetendő áfából, azaz számunkra a számla áfatartalma is költség lesz.

Tipp: Bár kevesebb adminisztrációval jár, ha nem jelentkezünk be az áfa körbe, vannak olyan tevékenységek, ahol nem érdemes ezt a lehetőséget választani. A kereskedelmi tevékenységek esetében például szinte biztos, hogy jobban járunk, ha vállalkozásunk áfás.

A magyar áfatörvény meglehetősen bonyolult, ezért javasolt könyvelővel egyeztetni arról, hogy mik azok a szabályok, amelyek érvényesek lesznek vállalkozásunkra.